A PPP-projektekkel kapcsolatos problémákat, amelyekről előző posztunkban írtunk, jól példázza az Eurodad PPP-konstrukció hiányosságait vizsgáló, History RePPPeated című tanulmánya, melyben a civil szervezet tíz nagy, látványosan elhibázott projektet vett górcső alá Franciaországból, Svédországból, Indonéziából, Lesothóból, Kolumbiából, Libériából, Spanyolországból és Peruból.

Mind a tíz projekt eltúlzott közkiadással járt, a megrendelő államnak túlzott kockázatot kellett viselnie, és mindent egybevéve jelentős teherrel járt az érintett társadalom számára. A projektek minden alkalommal kockázatosabbak voltak az állam, mint a befektetők számára és előbbinek kellett rendeznie a költségeket, amikor rosszul sültek el a tervek - így végső soron pont az állampolgárokat károsítva meg. Jellemző volt az is mindegyik projektre, hogy túl komplex volt, ezért a megállapodáshoz és a megvalósításhoz speciális állami többletkapacitásra volt szükség. Emellett a vizsgált tíz PPP-ből öt különösen hátrányosan érintette a szegényeket, valamint növelte a szegények és gazdagok közötti különbségeket. Az átláthatósággal vagy a társadalmi egyeztetés teljesülésével és a demokratikus elszámoltathatóság biztosításával tízből csak egy projekt büszkélkedhetett. Három PPP esetében súlyos társadalmi és környezetvédelmi károkat állapítottak meg, és szintén három esetben végül le kellett fújni a megvalósítást a kudarcok miatt. 

A konstrukció hiányosságai miatt a tanulmány készítői azt javasolják a PPP nagy támogatóinak, a Világbanknak, a Nemzetközi Valutaalapnak és más fejlesztési bankoknak , hogy hagyjanak fel a PPP-k agresszív terjesztésével és a kormányok arra való ösztönzésével, hogy az infrastruktúra-fejlesztéseket ezzel a konstrukcióval finanszírozzák. A javaslat szerint a PPP-k nagy nemzetközi támogatóinak nyilvánosan el kellene ismerniük a konstrukció jelentős pénzügyi és más kockázatait. A PPP-k reklámozása helyett a Világbanknak és az IMF-nek a legjobb megoldások megtalálásában kellene támogatnia az egyes kormányokat arra, hogyan nyújtsanak jobb szolgáltatásokat. A tanulmány készítői szerint a demokratikus keretek, az egyenlőség, a fenntarthatóság, az átláthatóság és az emberi jogok biztosítása előbbrevaló a minden áron keresztülvitt nagy infrastruktúrafejlesztéseknél és a PPP-s túlkapásoknál. 

Indonézia: Jakarta vízellátásának bővítése

Az indonéz főváros vízellátására indított PPP-projekt során a köztulajdonban álló víziközmű-szolgáltató (PAM Jaya) hatalmas veszteségeket szenvedett, miközben a projektet megvalósító külföldi vállalatok nyereségre tettek szert. Emiatt tipikus példája a jelentős magánhaszonnal és közkárral járó PPP-projekteknek. A becslések szerint a veszteség elérheti a 2,4 milliárd dollárt, amennyiben a szerződés lejártáig, 2022-ig érvényben marad. Eközben a projekthez kapcsolódóan radikálisan megugrottak a havi vízszámlák, amiket sok szegény család nem tud kifizetni. Emiatt közösségi kutakra szorulnak vagy benzines kannákban kell vizet venniük.  

Az Egyesült Királyság egyik nagy multinacionális víziközmű vállalatával, a Thames Waterrel és a legnagyobb francia illetőségű, multinacionális közműszolgáltató Suezzel 1997-ben 25 évre kötött PPP-szerződés szerint Jakarta lakosságának 70 százaléka vezetékes vízhez jutott volna. Ez soha nem valósult meg, a lakosság többségének jelenleg sincs hozzáférése tiszta, vezetékes vízhez. A projekt a Világbanktól kapott kölcsönnel és a multilaterális intézmény bábáskodásával kezdődött a kilencvenes évek elején. A cégek a politikai elittel kötött megállapodásnak köszönhetően jutottak a lehetőséghez, nyilvános pályáztatás nélkül. A két multinacionális vállalat 2018-ra részben kiszállt a projektből tulajdonrészei eladásával.

Fürdés egy szennyezett folyóban Jakartában 2005-ben. Fotó:  Jonathan McIntosh (Wikimedia Commons)

Az együttműködés kezdettől fogva átláthatatlan volt és híján volt az elszámoltathatóságnak is. A szerződés szerint a közműszolgáltatónak például nem volt hozzáférése a multinacionális partnerek pénzügyi beszámolóihoz (2013-ig a nyilvánosság sem férhetett ezekhez hozzá, amit egy kormányzati döntés végül megváltoztatott).

India: Tata Mundra hőerőmű

A Tata Mundra Ultra Mega Power Project keretében, 2006-tól több széntüzelésű hőerőmű épült egy 72 kilométeres tengerparti szakaszon. Összesen 10 partmenti települést érintett és kezdettől fogva súlyos társadalmi és környezetvédelmi károkkal járt: romlott a vízminőség és a halállomány a környéken, negatívan érintette a lakosság egészségi állapotát és halászok kényszerített kitelepítéséhez vezetett. Ugyancsak negatívan hatott a környéken élő nők és lányok életére. Érdemi társadalmi egyeztetés soha nem történt.

Halászok a kikötőben, háttérben a Tata Mundra erőmű. Fotó: Joe Athialy

A PPP-projekt pénzügyi fenntarthatósága kezdettől fogva kérdéses volt. Az együttműködési megállapodás 25 évre szól és mivel a 2013-ban beindított erőműkomplexum veszteségesen működik, a magánbefektető cég (Coastal Gujarat Power Ltd.) eladásra készül. A szerződésnek köszönhetően a kormány rá fog kényszerülni a kötelezettségek nagy részének átvállalására. A projekt teljes költségét 4,14 milliárd dollárra becsülik, finanszírozásában nemzetközi multilaterális intézmények (Világbank, Ázsiai Fejlesztési Bank), export-import bankok (Koreai Export-Import Bank, Koreai Exporthitel-biztosító Társaság), a francia BNP Paribas bank, valamint indiai állami bankok vesznek részt.

Svédország: Nya Karolinska Solna (NKS) kórház

A világ legfejlettebb kórházának tervezett létesítmény a világ legdrágább kórházaként vált ismertté. A 30 éves PPP-projektben megvalósuló 700 ágyasra tervezett kórház még ma sem működik teljes kapacitással, a 2010-ben indult kivitelezés technikai hibái és a projektköltségek miatt. Utóbbi a tervezett 1,4 milliárdról 2,4 milliárd euróra ugrott. A határidőre történő befejezés, az eredeti költségek tartása és a magas szintű szolgáltatás megvalósulása nem teljesült.

A Nya Karolinska kórház 2016-ban. Fotó: Holger Ellgaard

Az értékelés szerint a döntéshozók azért választották a PPP-konstrukciót, mert arra számítottak, hogy ezzel a beszerzési modellel olcsóbb, és magasabb színvonalú projekt valósul meg. Ebben két tanácsadó cég, a PwC és az Ernst&Young javaslatait követték. A kezdeti nagy érdeklődés ellenére a megbízást verseny nélkül egy Swedish Hospital Partners nevű cégnek adták. A szerződés részletei nem voltak elérhetőek a nyilvánosság számára. A megbízott cég az Európai Beruházási Banktól, az Északi Beruházási Banktól és kereskedelmi bankoktól kapott forrást. A társaság egy brit befektetési alap és a svéd székhelyű multinacionális építőipari vállalat, a Skanska tulajdonában van. A Luxleaks adatbázisból derül ki, hogy a PPP-szerződés megszerzése után a társaság adóelkerülő megállapodást kötött a luxemburgi kormánnyal a PwC közvetítésével. 

Lesotho: Queen Mamohato Memorial kórház

A PPP-konstrukcióban megvalósuló Queen Mamohato Memorial kórház költségei már az ajánlattevő szakaszban elszálltak, mivel nem volt megfelelő verseny a magánszereplők között. A legutóbbi, 2016-os számlák azt mutatták, hogy a beruházó Tsepong magánkonzorcium a kétszeresét költötte már el a kiadási plafonnak, amit a kormány és a Világbank határozott meg a projekt elején. A projekt pénzügyi fenntarthatóságával kapcsolatban is komoly kérdőjelek vannak, jóllehet a szolgáltatás színvonalában jelentős előrelépés történt. 

Libéria: Az oktatás kiszervezése egy amerikai magániskola-láncnak

2016-ban a libériai oktatási minisztérium egy éves PPP-pilotprojekt keretében kiszervezte az általános iskolai és előkészítő oktatást a BIA magániskola-láncokat üzemeltető, amerikai székhelyű vállalatnak. A program az elejétől a végéig nélkülözte az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. A közfelháborodás hatására felülvizsgálták a tervet és versenyeztetéssel további 7 szolgáltatót engedtek a projektbe.

Elsőosztályosok egy libériai iskolában.  Fotó: GPE/ Kelley Lynch

A projekt eredményei a változtatások ellenére továbbra is rosszak. A BIA a legtöbb iskolát kapta, versenyeztetés nélkül. A projekt értékelésére kiválasztott független szakértők kiválasztásának kritériumai nem voltak tisztázottak, az állam oktatási költségei a projekt alatt nem csökkennek, utána pedig kétszeresére nőnek. Az oktatási miniszter egy év elteltével további iskolákat vont be a programba az eredeti terveket felülírva, és az új iskolák közül ismét az amerikai szervezet kapta a legtöbbet. A programmal kapcsolatos gyakori kritikai volt, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknek nem biztosított megfelelő hozzáférést az oktatáshoz, így azok a kormányzati iskolákba kényszerültek. A projektet végül azért függesztették fel, mert túlságosan sokba került a kormánynak a fenntartása.   

Spanyolország: Castor tengeri gáztározó

A legnagyobb spanyol gáztározó egy régi 22 kilométeres olajkitermelő mezőn kapott volna helyett a tengerfenék alatt a spanyol partok közelében (a becslés, amelyre a tározó méretét alapozták, az utólagos megállapítás szerint túlzó volt). Azonban a 2008-ban kezdődött, 30 éves PPP-szerződéssel kezdődött beruházás a rossz előkészítés miatt több mint 1000 földrengést okozott a környéken, ahol korábban erre nem volt példa. 

A tározót soha nem használták, ennek ellenére 3,28 milliárd euró közpénzt emésztett fel. Ebből 1,35 milliárd euró a projektben résztvevő magáncég törvénytelen kompenzációja volt egy miniszteri döntésnek köszönhetően, amikor a létesítmény köztulajdonba került. A projektet kereskedelmi bankok finanszírozták, majd az Európai Beruházási Bank két alkalommal refinanszírozta (a refinanszírozás jóváhagyója a bank alelnöke, aki korábban spanyol fejlesztési miniszter volt), fontos szerepet játszva a megvalósulásban. A beruházást 2014-ben leállították. A kompenzáció törvénytelenségét kimondó bírósági határozat ellenére a pénzt nem kérték vissza a cégtől. Egy civilszervezet minisztereket és a cég vezetőit nevesítő büntetőfeljelentését a legelsőbb bíróság elutasította. 

Franciaország: A párizsi új bírósági épület 

A korábbi, biztonsági követelményeknek nem megfelelő és túl kicsi párizsi bírósági épület helyett PPP-projektben megvalósuló új bírósági létesítmény 2011-től kezdődő beruházása kezdettől fogva kritikák kereszttüzében zajlott. A francia szenátus és az auditorok szervezete szerint túlságosan drága és bonyolult volt, ráadásul az átláthatóságot is nélkülözte. A létesítmény 33 évig PPP-konstrukcióban kell üzemeljen és 2,3 milliárd euróba fog kerülni. Szakértők attól tartanak, hogy idővel ez az összeg még emelkedhet is. A botrány hatására a francia igazságügyminisztérium úgy döntött, jövőben nem élnek a PPP-konstrukció eszközével. 

Peru: Chinchero Nemzetközi Repülőtér - Cuzco

Peruban szükségessé vált a Machu Picchut látogató turisták kiszolgálására egy új nemzetközi repülőtér építése. Ez azonban jelentős kiadást jelentett volna az államnak. A 2014-ben, 40 évre kötött PPP-konstrukcióban kezdődött beruházásban azonban rosszul mérték fel a veszélyeket, amelyekkel egy ilyen nagy projekt járt a védett régióban és a közeli szegény településen (a projekt például a régi szokások eltűnésével fenyeget, és eltüntetett a környékről 15 helyi utat, aránytalanul megnehezítve a lakosok életét).

Cuzco. Fotó: Fernando Stankuns

A megfelelő társadalmi egyeztetés nem történt meg, ráadásul egy valószínűleg törvénytelen kiegészítés került a szerződésbe, amikor a magánbefektetőnek nem sikerült finanszírozást találnia, az egész kockázatot az államra tolták. Az ebből kerekedő nyilvános vita és az audit jelentések hatására az állam szerződést bontott. A repülőtér 50 százalékos kapacitással képes működni és az állam további költsége, hogy alulhasznált infrastruktúrát kell fenntartania.  

Kolumbia: A Magdalena folyó hajózhatóságának fejlesztése

A Magdalena Kolumbia legfontosabb folyója és sokan a folyami halászatból élnek a környéken. Az export növelése érdekében a kormány javítani akart a folyó hajózhatóságán, megkönnyíteni a folyón történő utazást és csökkenteni a kompdíjakat. Azonban a 2014-ben indult PPP-projekt komoly késedelmekbe esett, majd korrupciós botrányba keveredett a fő konzorciumi befektető és a projekt összeomlott. Viszont az előzetes munkálatok károsan érintették a folyót és a környezetét. Az érintett közösségek véleményét soha nem kérdezték. A jelenlegi kormány felülvizsgálja a projektet, hogy egy másik PPP keretében megvalósítsa.

Naplemente a Magdalena folyón 2017-ben. Fotó: Sergejf

India: Khadwa vízellátásának bővítése

A PPP-megállapodás, amely egy kis indiai település, Khadwa vízellátásának kiépítését, üzemeltetését és fenntartását tartalmazta 25 évre, heves ellenállást váltott ki, amikor bejelentették, a lakosságot ugyanis senki nem kérdezte. Ezt követően komoly késések voltak az építkezés során, majd a vízszolgáltatásban is. A független vizsgálat szerint a projekt jelentős közpénzeket emésztett fel és ez folytatódhat a jövőben is, ezért a szolgáltató köztulajdonba vételét javasolják.