Az Európai Unió kormányai összesen a potenciális bevételeik 0,32 százalékától estek el GDP-arányosan 2016-ban az offshore adóelkerülés következtében: többek között ez derült ki az Európai Bizottság nemrég publikált tanulmányából, ami az EU és az offshore kapcsolatát vizsgálja. Ez abban az évben összesen 46 milliárd euró volt. Összehasonlításképpen: Magyarország 2018-ban nagyjából tizedennyi pénzt, 4,4 milliárd eurónyi fejlesztési pénzt kapott az Európai Bizottságtól, tehát jelentős összegről van szó.
Magyarország 2004 és 2016 között évente átlagosan 220 millió euró adóbevételtől esett el, ami GDP-arányosan 0,2 százalék. Ez az arány uniós szinten alacsonynak számít. Ugyanakkor ha azt vesszük, hogy ez átszámolva több mint 73 milliárd forint, aminek beszedésével csaknem el lehetne tüntetni Budapest 80 milliárd forintos adósságát, akkor máris látszik, hogy nem kevés pénzről van szó.
Az alábbi ábrán az látszik azonban, hogy a hazai össztermékhez arányosítva Magyarországon még viszonylag jó volt a helyzet más EU-tagállamokhoz képest.
Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy ugyan összességében más országokhoz jól áll Magyarország, ha viszont csak a társasági adóból kieső bevételeket nézzük, egyes kutatások szerint Németország és Franciaország után Magyarország bukta a legtöbb pénzt az Európai Unióban a 2010 és 2015 közötti időszakban. A társasági adó befizetésének elkerülése akkora probléma, hogy a EU-ban beszedhető társasági adó ötöde esik ki évente a globális offshore rendszer létezése miatt.
A magyar állampolgárokhoz tartozó offshore vagyon a tanulmány szerint 2016-ban 7,7 millió euró volt, ami a hazai össztermék 6,4 százalékát tette ki. Az Európai Unió tagállamai között ezzel az adattal Magyarország 2016-ban a mezőny alján volt, jelentősen a 9,7 százalékos uniós átlag alatt. A felmérés alapján egyértelműen látszik, hogy Málta és Ciprus offshore központok. Ezekben az országokban az offshore vagyon aránya nagyjából a GDP 50 százalékát tette ki. Szintén jelentős volt az offshore vagyon aránya a GDP-hez mérve Görögországban (34 százalék), Bulgáriában (29 százalék), Máltán (24 százalék) és Csehországban (18 százalék) is.
Magyarországon az offshore vagyon a GDP 6,4 százaléka volt 2016-ban: ez az arány pontosan ugyanakkora volt, mint 2001-ben, és bár a válság után volt egy jelentősebb visszaesés, majd egy jelentősebb ugrás, ez azt jelenti, hogy az offshore elleni harc tekintetében a 2016-ot megelőző másfél évtizedben az ország egy helyben toporgott. Az ábrán ezen a trenden kívül az látszik, hogy ugyanez a többi visegrádi országra is jellemző volt. Bár az is látványos, hogy Csehországban mennyivel nagyobb probléma az offshore, mint a másik három országban.
Ha a be nem fizetett adó fajtáját nézzük meg, Magyarország esetében az látszik, hogy a tőkejövedelmek után be nem fizetett adó nagysága nagyjából változatlan maradt a 2016 előtti évtizedben, miközben a be nem fizetett munkajövedelmek nagyságában nagyobb volt a kilengés. Érdekesség, hogy Magyarországon a tanulmány szerint nem jellemző a örökösödési illeték befizetésének offshore módszerekkel való kijátszása.
Nominális offshore vagyon tekintetében az uniós listát a legnagyobb európai gazdaságok vezették 2016-ban. Az európai offshore vagyon kétharmada Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Spanyolországban koncentrálódott, de az is érdekes, hogy az egy főre eső GDP-ben ettől a mezőnytől messzebb található Görögország hatodik ezen a listán.
2016-ban az összes uniós állampolgár által birtokolt offshore vagyon összege 1,5 ezer milliárd euró volt. Az offshore vagyon GDP-arányosan az uniós tanulmány által vizsgált időszakban csökkent: amíg 2001-ben még a teljes uniós GDP 15,7 százalékát tette ki, 2016-ban már csak 9,7 százalékot. A teljes offshore vagyonállomány a 2008-as válság alatt óriásit csökkent, 2007-ről 2008-ra 10,8 százalékról 6,6 százalékra esett, 2011-től kezdve azonban újra növekedni kezdett.
A globális trendeket áttekintve az látszik, hogy 2010 és 2016 között főleg az OECD-n kívüli országok állampolgárainak körében nőtt az offshore vagyon. Ezen belül főleg a kínai állampolgárok offshore vagyonának növekedése látványos, ez ugyanis 2001 és 2016 között 90 millió dollárról 1,9 ezer milliárd dollárra, 21-szeresére növekedett. A globális offshore vagyon 2016-ban 7,5 milliárd euró, a világ teljes GDP-jének 10,4 százaléka volt. A teljes globális offshore vagyonon belül az Európai Uniós állampolgárai által birtokolt offshore vagyon aránya 2007 és 2016 között kb. 28 százalékról nagyjából 20 százalékra csökkent. Ezen próbál meg tovább javítani az OECD legújabb tervezete, ami viszont - ahogy azt korábbi blogposztunkban bemutattuk - legfeljebb csak félmegoldást jelent a problémákra, ami ráadásul a gazdag országoknak kedvezne.
