2003 és 2005 között Christine Lagarde, az Európai Központi Bank jelenlegi elnöke, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója, korábban a Baker & McKenzie jogi tanácsadó egyik leányvállalatának volt az igazgatója. Egy olyan cégnek, amely az offshore ügyeiről ismert Bermuda-szigetekre volt bejegyezve, írja az El País. Az apró atlanti óceáni sziget ebben az időben még rajta volt az Európai Unió adóparadicsomokat számontartó feketelistáján is.

És ez még nem minden, Lagarde egy másik, a Baker & McKenzie-hez köthető vállalat igazgatótanácsában is benne volt. Ezt a másik céget pedig Szingapúrban jegyezték be, ahol akkoriban törvényileg segítették abban a bankokat, hogy ne kelljen információkat kiadniuk. Lagarde egészen 2005 júniusáig állt partnerségi viszonyban a Baker & McKenzie-vel. A Bermuda-szigeteken utóbbi alá tartozott az a Law in Cotext Ltd., egy holding cég, ahol Lagarde mint igazgató szerepelt, ahogy azt az El Paísnak a tanácsadó céghez közeli források meg is erősítették.

Lagarde akkor hagyta ott a céget, amikor külkereskedelmi miniszternek kérték fel a francia kormányban. Évekkel később, 2011-ben lett az IMF, nemrég pedig az EKB első embere. 

Bermuda régóta hírhedt az transzparencia hiányáról a pénzügyi szektorban, a sziget egészen tavaly májusáig rajta volt az EU adóparadicsom-listáján. Még a Google is igénybe vette az ország nyújtotta szolgáltatásokat, amikor 20 milliárd eurót mozgatott a holland leányvállalatától, a Google Netherland Holding BV-től. A cél természetesen az volt, hogy a bevált receptek segítségével (céghálók szövevénye, adóegyezmények, kiskapuk) a lehető legkevesebb adót kelljen fizetniük.

A Lagarde által vezetett cég a Cedar Aveneue 41 alá volt bejegyezve Hamiltonban, Bermuda fővárosában. Az El País oknyomozása során arra jutott, hogy más offshore cégek is ugyanerre cégre vannak bejegyezve a szigetországban. A Law in Contexet az Appleby hozta létre, egy offshore céghálókra specializálódott tanácsadó iroda. A több mint 200 jogi szakembert alkalmazó Applebynek vannak leányvállalatai a Kajmán-szigeteken, a Brit Virgin szigeteken, Jersey-n, Guernsey-n, Mauritius-on, és a Man-szigeten is. 

A Baker & McKenzie sajtószóvivője a lapnak megerősítette, hogy  „a vállalatot [amelynek Lagarde is a tagja volt] a bermudai cégtörvények alapján hozták létre, ez akkoriban bevett gyakorlat volt számos nyilvános tőzsdei cég körében, amik nemzetközi kereskedelmet folytattak.” Azonban nem alakultak jól a dolgok a Law in Contextnél, a cég pénzügyi gondjai adódtak, és nem sikerült a tőzsdére kijutás sem. 

„Lagardenak nem volt fontosabb a Law in Context és az ott végzett munkája, mint az bármelyik másik Baker & McKenzie leányvállalat esetén lett volna – mondták el az újságnak az Európai Központi Bank elnökéhez közeli források. – Bárhogy is volt, még ez a minimális kapcsolata is megszűnt, amint elfogadta a felkérést, hogy vegyen részt Dominique de Villepin kormányának munkájában. Lagardenak soha nem volt számlája egy adóparadicsomban sem, és nem profitált semmiféle illegális tevékenységből.”

Lagarde 1981-ben csatlakozott a Baker & McKenzie-hez, ahol munkajogra, trösztellenes ügyekre, összeolvadásokra és felvásárlásokra specializálódott. Az EL País értesülései szerint amikor Lagarde a cégnél dolgozott, nagyjából 500 alkalmazotta volt a vállalatnak, és Lagarde-nak a valós jelenléte elhanyagolható volt a Law in Cotext vállalati struktúrájában, mivel az csak egy holding cég volt, valós jövedelem nélkül. 

A másik kérdéses céget, a Law in Context Pte-t 2003-ban hozta létre a Baker & McKenzie Szingapúrban, ahol a helyi törvények annyira átláthatatlanná tették akkoriban a bankrendszert, hogy az ország a Tax Justice Network adóparadicsomokat felsoroló listáján a 64-ból a 8. helyen szerepelt. 

A céget abból a célból hozták létre, hogy jogi adatszolgáltatást nyújtson az interneten keresztül, a tevékenységük főként Svájcra koncentrált, de volt egy leányvállalatuk az Egyesült Államokban is. A Baker & McKenzie nem árult el további részleteket az ügyet feltáró lap kérdésére, így nem lehet tudni, hogy pontosan milyen formában működött a cég, ahol Lagarde is a felsővezetés tagja volt. Annyit azonban elmondtak, hogy a Law in Context online jogi tanácsadást nyújtott, és hogy a dotcom lufi kipukkadását követően hozták létre.

A szolgáltatásaik kiterjedtek a törvényekkel, szabályozásokkal kapcsolatos tanácsadásra a különböző országokban, főleg a magánbanki tevékenységekkel, compliance managementtel és munkajogi kérdésekkel összefüggésben. Emellett online tréningeket és korrupcióellenes továbbképzéseket is tartottak multinacionális vállalatoknak, köztük pár olyannak is, akik jegyezve vannak a New York-i értéktőzsdén. 

A Law in Context Limited egyike volt annak a több ezer cégnek, amelyeket kapcsolatba lehetett hozni azokkal az offshore területekkel, amelyek a Panama-akták napvilágra kerülésekor kerültek a figyelem középpontjába. Ezen felül a Bermuda-szigetek és Szingapúr továbbra is rajta van azoknak a nemzetközi szervezeteknek a figyelőlistáján, akik a nemzetközi adóelkerülés ellen próbálnak tenni.

Bár a Bermuda-szigetek lekerült az Európai Unió feketelistájáról, egyes civil szervezetek, mint például az Oxfam, továbbra is a legrosszabb adóparadicsomok között tartja az számon országot. Utóbbi szervezet 2012-es tényfeltárása szerint az Egyesült Államokban központtal bíró multinacionális nagyvállalatok 72,3 milliárd euró profitot könyveltek el a Karibi-szigetcsoporton, többet mint a hivatalos nyereségük Japánban, Kínában, Németországban és Franciaországban összesen. 

A Panama-botrányt követően maga Lagarde is felszólalt a multik adóelkerülési gyakorlata ellen. „A kiterjedt adóelkerülés jellemzően alacsonyabb kormányzati bevételeket eredményez, magasabb államadósságot, és kevesebb pénzt az egészségügyre, oktatásra és más közügyekre” – mondta 2017-ben a Financial Action Task Force (FATF) spanyolországi  találkozóján.