A Tax Justice Network (TJN) Pénzügyi Átláthatatlansági Indexe (Financial Secrecy Index) alapján 2020-ban Magyarországon mérsékelten csökkent a pénzügyi átláthatóság, amivel az ország egy helyet esett vissza civil szervezet listáján, ugyanakkor Magyarország hozzájárulása globális pénzügyi átláthatatlansághoz érdemben nem változott.
A Pénzügyi Átláthatatlansági Index az alapján rangsorolja az országokat, hogy a jogi és pénzügyi rendszerük milyen mértékben segíti elő, hogy a más országok állampolgárai elrejtsék a vagyonukat és kibújjanak az adókötelezettségek alól, vagy tisztára mossák az illegálisan szerzett pénzüket. Egy ország magasabb helyezése nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevésbé átlátható, a helyezés ugyanis azt mutatja meg, hogy az adott ország mekkora szerepet játszik globálisan a titkos banki ügyletek, anonim cég- vagy ingatlantulajdonlás, valamint egyéb titkos pénzügyi megoldások rendszerének fenntartásában.
Magyarországon a lista alapján 20 alterületből 7 “különösen átláthatatlan” a jelentés szerint. Ide tartozik többek között az állami cégek és a zártkörűen működő részvénytársaságok átláthatósága, valamint általánosságban a cégek tulajdonosainak átláthatósága. Bár ezt a jelentés külön nem említi, a magánvagyonok nyilvánosságtól való elrejtésének területén a legfontosabb változás Magyarországon, hogy az offshore cégek és ismeretlen tulajdonosú részvénytársaságokat felváltották a magántőkealapok (arról, hogy ezek hogyan segítenek titokban tartani, hogy kik egy cég valódi tulajdonosai, az Index írt részletes cikket).
Ezen kívül a jelentés szerint a cégek közteherviselésének átláthatóságával, valamint az adóöügyeket érintő bírósági ítéletek átláthatóságával is komoly problémák vannak. A jelentés szerint a magyar adóhatóság hatékonysága csökkent, a pénzmosás elleni szabályozás megengedőbb lett, az állami cégek átláthatósága viszont javult. A jelentésből kiderült, hogy az átláthatóság növelése érdekében végrehajtott reformoknak köszönhetően 2018-hoz képest összesen hét százalékkal csökkent a globális pénzügyi átláthatatlanság, tehát ennyivel kevesebb a tér pénzmosásra, adóelkerülésre, és a jogtalanul megszerzett, valamint adózatlan jövedelem mozgatására. A 2020-as index alapján az Egyesült Államokban 15 százalékkal csökkent a pénzügyi átláthatóság, ezzel az az USA megelőzte Svájcot, ami két éve még a lista első helyén végzett. Svájc “teljesítménye” azért is figyelemre méltó, mert az európai ország 2011 óta minden listán az élen végzett. Svájc átláthatatlansági indexe annak köszönhetően csökkent, hogy több országgal cserél információt a közös jelentéstételi szabályrendszer (Common Reporting Standards – CRS) keretén belül, valamint csökkent az országban bonyolított ügyletek száma is. Az első helyre idén a Kajmán-szigetek került, ahol 2018-hoz képest 24 százalékkal csökkent az átláthatóság. Az index az országokat 0 és 100 között pontozza: a nulla teljes átláthatóságot jelent, a 100 az átláthatóság teljes hiányát. Az így kapott értéket súlyozzák azzal, hogy az adott országban milyen gyakran vesznek igénybe külföldiek pénzügyi szolgáltatásokat. A Kajmán-szigetek pont ezért is ugrott előre a listán, ugyanis bár az átlátósága nem csökkent jelentősen, a külföldiek által itt bonyolított ügyletek száma alapján a teljes átláthatatlansági index megugrott. A jelentés szerint jelentős átláthatóságot rontó tényező a szigetország hedge fund iparága, ami különféle vállalattípusok bújtatását segíti elő. A Kajmán-szigeteken kívül a lista első 11 helyezettje közé fért fel még a Brit Virgin-szigetek és Guerney is, két olyan ország, ahol az Egyesült Királyság teljes körű jogokkal rendelkezik törvények bevezetését és megvétózását illetően. Az Egyesült Királyságtól ilyen módon függő államok a TJN posztja szerint 17 százalékkal növelték a globális pénzügyi titoktartási kínálatot, ami kétszer olyan nagy arány, mint ahogy a világ más országok átlagosan csökkentették a pénzügyi rejtőzködés lehetőségeit. Így ha az Egyesült Királyságot és ezt a három államot egy országként kezelnék, akkor ez az ország szerepelne a lista első helyén. A lista első tíz helyezettje között főleg gazdag országok vannak, Svájcot Hongkong, Szingapúr, Luxemburg, Japán, Hollandia, a Brit Virgin-szigetek, és az Egyesült Arab Emírségek követi. És bár a szegényebb országok csak a Tax Justice Network által mért teljes átláthatatlanság kevesebb mint egy százalékáért felelősek, ahogy legutóbb például a LuandaLeaks kapcsán, Angola esetében láttuk, ők szenvednek leginkább attól a globális pénzügyi rendszertől, ami az adóelkerülést és pénzmosást ilyen mértékben lehetővé teszi. Az OECD-tagállamok szerepe a globális pénzügyi rejtőzködést lehetővé tevő infrastruktúra fenntartásában a teljes listát áttekintve is jelentős: a tagállamok direkt módon a globális pénzügyi átláthatatlanság 35, indirekt módon pedig – például a pénzügyi és jogi lehetőségek tőlük függő országokba való kiszervezésével – 14 százalékáért felelősek. A TJN szerint a jelentés eredményei azt mutatják, hogy a reformok működnek és eredményesek lehetnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már ne lenne több feladata az államoknak az offshore és a pénzmosás elleni harcban. A TJN szerint három területen van szükség intézkedésre. Egyrészt el kell érni, hogy azok az államok, amik nem működnek együtt a nemzetközi közösséggel, számokérhetőek legyenek, függetlenül gazdasági súlyuktól. Másrészt a vállalati adózási átláhatóság fejlesztésére van szükség: ahogy az OECD ellenőrzi a jelenleg érvényes állami szabályokat, rá kell mutatniuk a hibákra, és el kell mozdulni egy új globális jelentéstételi kezdeményezés (Global Reporting Initiative - GRI) létrehozásának irányába. Harmadrészt pedig a Pénzügyi Akciócsoportnak (Financial Action Task Force - FATF) pedig fel kellene vennie a kötelező jellegű ajánlásai közé valódi tulajdonosok és a haszonélvezők nyilvánosságra hozásának kötelezettségét.
