Közeleg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 2019-es Fenntartható Fejlődés csúcstalálkozója (Sustainable Development Goals Summit 2019). A csúcstalálkozón a világ vezetői összegyűlnek az ENSZ New York-i központjában, hogy a lefektetésük óta először áttekintsék a szervezet Fenntartható Fejlődési Céljait. De mik egyáltalán az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai, és hogyan teljesít őket illetően az Európai Unió, azon belül is Magyarország? Kétrészes kitekintésünkben az Eurostat publikációi nyomán röviden összefoglaljuk, hogy hol tart hazánk és az unió a fenntarthatósági célok elérésében.
A bolygó védelme
Nagyot változott a közhangulat a 2000-es évek eleje óta: a környezet- és természetvédelem egy nemes, de kevésbé komolyan vett témából a napi közbeszéd szerves részévé vált. Jól tükrözi ezt az is, hogy míg az ezredfordulós céloknál egyetlen cél foglalta magába a bolygó megmentését, addig a fenntarthatósági céloknál – ahogy ezt már a név is némileg mutatja – kulcskérdés lett a Föld védelme.
A 17 célból 5 foglalkozik a bolygóval, és ez nem csak a közhangulat változása miatt alakult így, hanem az egyik tanulság, amit az ezredfordulós célokból leszűrtek az volt, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a problémák gyökerére. Például hiába harcolunk a szegénység ellen az egyik fronton, ha a másik oldalon a termőterületek elsivatagosodása újabb katasztrófával fenyeget, ezért az új céloknál kiemelt figyelmet fordítottak rá, hogy átfogó és globális megoldásokon dolgozzanak.
Kulcskérdés az egész világban az energia: villamosáram nélkül elképzelhetetlen a modern élet, de az energia előállítása az egyik fő szennyező a világban. Megújuló energiaforrások terén stabil növekedést mutat az EU, ettől sajnos Magyarország 2013-ban elkezdett leszakadni, és azóta jelentősen visszaesett a megújulók aránya. 2013-ban még a 15 százalékos EU-s átlag fölött voltunk, 2017-re ez már 13 százalékra csökkent, míg az EU-s átlag 17,5 volt. A magyar kormány ellentmondásos nyilatkozataiból lehetetlen megjósolni, hogy mi is a megújuló energiaforrások jövője hazánkban, de egyelőre a jelek nem sok jót ígérnek. Pedig Magyarország üvegházhatású gáz kibocsátásának 29 százalékát a villamosenergia-termelés adta 2016-ban.
Az ENSZ nagyon óvatos ezen a téren is, csak annyit jelöltek ki célul, hogy növeljék a tagországok a megújuló energiaforrások arányát, és javítsanak az energiafelhasználás hatékonyságán. Érthető ez az óvatosság, ha belegondolunk, hogy milyen nemzetközi viták szoktak fellángolni minden az energiaforrásokat érintő egyezmény kapcsán. Az összes cél kapcsán azt érezni, hogy az ENSZ célja sokszor inkább szimbolikus, és arra törekedtek, hogy mindenki aláírja az agendát, mintsem hogy egy szigorúnak tűnő céllal elriasszanak valakit az aláírástól.
Lassan, de fokozatosan sikerül viszont visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását az Európai Unióban és Magyarországon is. 2017-ben Magyarországa 2000-es érték 79,8 százalékát bocsátotta ki üvegházhatású gázokból, ez az EU-s 86,6 százalék alatt van. Kérdéses azonban, hogy elég lesz-e ez a léptékű csökkenés a klímakatasztrófa elhárításához vagy legalább mérsékléséhez, főleg úgy, hogy az unión kívüli országokon (Kína, USA) is sok múlik ebben a lényegileg globális kihívásban. Magyarország 2016-ban az első helyen állt a tömegközlekedés használatában, a magyarok által megtett összes kilométer 31 százalékában utaztak busszal vagy vonattal, ez majdnem a duplája a 17 százalékos uniós átlagnak. Érdekes módon ezen a téren az Egyesült Királyság és Németország is elég gyengén teljesített, ők sereghajtók 13 és 14 százalékkal.
Külön pontot szentelt az ENSZ a vizek védelmének is, ez megint egy olyan téma, amely szintén nem csak úgy önmagában lóg a levegőben, hanem nagyon is szervesen kapcsolódik az emberek életminőségéhez. Magyarország, hála az EU Településiszennyvíz-tisztítási Irányelvének, jelentős fejlődést ért el a szennyvíz megtisztításában a KSH Környezeti Körképe alapján. Míg 2000-ben csak a lakosság 30 százalékának a szennyvize került II. fokozatú, biológiai tisztításra, ez az arány 2017-ben már közel 80 százalék volt. Az élővizek védelmével szorosan összefügg a felelősségteljes gazdálkodás is. Bár a KSH adatai szerint 2010 és 2017 között 55 százalékkal nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont termőterületek aránya, ez így is csak az összes mezőgazdasági terület 3,7 százalékát teszi ki, ami jelentősen elmarad a 7 százalékos uniós átlagtól.
Célul tűzte ki az ENSZ a tengerek védelmét is. Ez magyar összefüggésben nem értelmezhető, de fogyasztóként mi is érintettek vagyunk a témában. Az egyik fő cél az, hogy minél nagyobb területen védettek legyenek a part menti vizek. Ezen a téren az Egyesült Királyság élen jár az EU-ban, az elmúlt években duplájára emelték a Natura 2000-es védett tengeri területeket. Az EU ígéretet tett rá, hogy 2020-ig minden halászati területet fenntartható szinten fognak kihasználni. A túlhalászás egyébként inkább az északi területeken jellemző: 2017-ben a mediterráneum vízi javainak alig 10 százalékát érintette, míg az északi tengeri területek közel harmada volt túlhalászott 2015-ben.
De a szárazföldön is harc folyik a természeti kincsek megóvásáért. Kiemelt fontosságú a talaj romlása, az elsivatagosodás elleni harc, valamint az erdők védelme. Ezek megint olyan kihívások amik szorosan összefüggnek, hiszen az erdőirtások fokozott erózióhoz vezetnek, ami rontja a talaj minőségét, és ez persze végül kihatással van az emberekre is. Az erdőtörvényben is megfogalmazott „tartamos” erdőgazdálkodás többek között azt is jelenti, hogy az erdőket és a fás területeket oly módon kell művelni, hogy azok biológiai sokfélesége, termőképessége, természetes megújuló képessége (felújítási kapacitása) megmaradjon – olvasható a KSH kiadványában. Magyarországon 2000 óta a növésben lévő fák száma jóval meghaladja a hivatalosan kitermelt fák számát. Azonban az EU-s előírásoknak megfelelően nem csak a mennyiség, de az erdők egészsége is fontos, ebben már nem teljesítünk túl jól. A magyar erdők egészsége vészesen romlik, az erősen károsodott fák aránya tíz év alatt 8 százalékra nőtt, 30 százalékuk közepesen károsodott, 29 százalékuk pedig veszélyeztetett.
Ahogy nő a föld lakossága, egyre nagyobb problémát jelent a felhalmozódó szemét is. Az unió célja az, hogy az összes települési hulladék legalább fele szelektíven legyen gyűjtve 2020-ra. Ez az érték Magyarországon 2015-ben 43 százalék volt, az uniós átlag pedig már meg is haladta a kitűzést, 57 százalék. Érdekes kérdés, hogy vajon a tény, hogy az elmúlt két évben sokkal nagyobb figyelmet kapott a hulladék kérdése és az egyéni felelősség, érezhető mértékben előremozdította-e a felelős hulladékkezelés ügyét.
Jog és igazság
A gyakorlatiasabb célok mellett a fenntarthatósági célok elvi keretet is szolgáltatnak, eszmeiségükben is meghatározzák azt a csapásvonalat, ami egy élhetőbb társadalom felé vezet. Az ENSZ célul tűzte ki, hogy megpróbálja visszaszorítani az erőszakos halálok számát a földön, megvédi a gyerekeket a bántalmazástól, erőszaktól, emberkereskedelemtől. Fellépnek az illegális pénzmozgások, a szervezett bűnözés ellen. Féket vetnek a korrupciónak. Hatékony és elszámoltatható intézményéket alakítanak ki világszerte. Jobban bevonják a fejlődő országokat a nemzetközi szervezetek munkájába. Garantálják az információ szabadságát. Erősítik a nemzetközi szervezeteket, különös tekintettel a terrorizmus és az erőszak visszaszorításának érdekében.
A korrupció mértéke egy országban azt is jól megmutatja, hogy mennyire erősek és hatékonyak a közintézmények. Érdekes, hogy a fenntarthatósági célok szempontjából releváns adatok kiválasztásakor az Eurostat beválogatta a Transparency International (TI) korrupció érzékelési indexét (CPI) is, amit a magyar kormány hivatalos közleményben Soros György lejáratókampányának nevezett. A CPI-t 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben található titkársága. Magyarország rendre az EU legkorruptabbnak vélt országai között végez a TI korrupciós indexén. A TI 2019-es jelentéséből az is kiderül, hogy hazánkban sokszor a szabályok kerülnek úgy igazításra, hogy lehetővé tegyék a korrupciót, az eljárások sorra szűnnek meg, és jól behatárolható körök nyerik sorra a közbeszerzéseket.
Míg a TI jelentése a bíróságokat nevezi hazánkban az utolsó független intézménynek, a magyar emberek mindössze 43 százaléka bízik a magyar jogrendszerben, ez jóval az 56 százalékos uniós átlag alatt van, de meg sem közelíti a horvátok 18 százalékát. Érdekes módon az Európai Parlamentbe vetett bizalom magasabb a magyarok körében, mint az EU-s átlag az emberek 56 százalékának van hite az EP-ben, itt nem meglepő módon az angolok az utolsók 33 százalékkal.
Bejelentett bűneset, erőszak és vandalizmus terén Bulgária és az Egyesült Királyság messze az élen jár, előbbiben 23, utóbbiban a lakosság 20 százaléka tett már bejelentést a rendőrségre. Magyarországon ez a szám alig több mint 7 százalék, ezzel bőven a 12 százalékos uniós átlag alatt vagyunk. Igaz, ez csak a bejelentett bűneseteket jelenti, tehát az is lehetséges, hogy kevésbé szívesen fordulunk a rendőrséghez. Itt is meg kell jegyezni, hogy míg az ország lakosságának közel ötödének otthont adó Budapesten erős a rendőri jelenlét, addig vannak az országnak olyan részei, ahol kevés a rendőr, vagy a lakosság egyszerűen nem bízik a rendfenntartó szervekben, mivel érték már atrocitások. Ez utóbbi megint csak azt mutatja, hogy mennyire összefüggnek a különböző célok egymással, hiszen ezek jellemzően azok a területek, ahol magas a munkanélküliség, és alacsony az oktatásban résztvevők száma.
Az összes témakörnél, célnál azt tapasztalhattuk, hogy nagyon erős az összefonódás, egyetlen cél sem megvalósítható önmagában. Így hiába áll jól az EU és Magyarország bizonyos célokban, amíg más téren súlyos problémák vannak.
Ebből a szempontból kicsit ahhoz a csordához lehet hasonlítani az ENSZ fenntarthatósági céljait, ami legfeljebb olyan gyorsan képes haladni, mint a leglassabb tagja. Csak remélni lehet, hogy az EU meg tudja oldani a belső gondjait, valamint az uniót jellemző súlyos egyenlőtlenségeket, és kiveszi a részét abban, hogy megvalósuljon az a jövő, amit az ENSZ tagállamai 2015-ben felvázoltak maguk elé.
