A fejlődő országok külső adósságszolgálata 85 százalékkal nőtt a bevételeikhez képest 2010 és 2018 között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank adatai szerint. Az adatokat a Jubilee Debt Campaign jótékonysági szervezet gyűjtötte össze és elemzésében megállapítja, hogy 124 vizsgált fejlődő ország kormányzata a bevételei 6,6 százalékát költötte átlagosan külső adósságszolgálatra 2010-ben, 2018-ban viszont már a bevételek 12,2 százaléka ment el erre. Ez 85 százalékos ugrás és ez az érték utoljára 2004-ben volt magasabb, amikor a bevételek 13,8 százalékát vonta el az államadósságok fenntartása. Vagyis az adóssághelyzet romlik a fejlődő országokban és az adósságszolgálat mértéke fokozatosan visszaemelkedik a korábbi szintre, amit már ledolgoztak.
Ugyancsak rossz jel, hogy a fejlődő országok államainak külső hitelállománya a 2008-as 191 milliárd dollárról több mint kétszeresére nőtt 2017-re, elérte a 424 milliárdot.
A Jubilee Debt Campaign szerint a súlyosbodó adósságválsággal sürgősen foglalkozni kellene nemzetközi szinten és azt a követelményt kellene szabni, hogy minden kormány hozza nyilvánosságra a felvett hiteleket, ami lehetővé tenné a parlament, a média és a civil szektor előtti elszámoltathatóságukat. Továbbá válságok idején az IMF-nek nem kellene megmentenie a felelőtlen hitelezőket, hanem az adósságok csökkentését kellene megkövetelnie annak érdekében, hogy a válság költségeit megossza a hitelezők és az adósok között. Általában viszont inkább a hitelezőket óvja a veszteségektől a valutaalap, a költségeket pedig az eladósodott ország polgárai viselik.
Azokban az országokban, amelyeknek a legnagyobb adósságszolgálatot kell teljesíteniük, jelentős mértékben csökkennek a közkiadások, növekszik a szegénység és még távolabb kerülnek a Fenntartható Fejlődési Célok elérésétől.
Az elemzés arra is utal, hogy a jelek szerint azokban az országokban járnak legrosszabbul az emberek, amelyek segítségül hívják az IMF-et, ugyanis ott csökkennek a legnagyobb mértékben a közkiadások. Ez látható például a 15 legnagyobb adósságszolgálattal működő ország adatain, melyek közül 10 csökkentette a közkiadásokat 2016 és 2018 között.
