Egyre dagad a botrány a Világbank járványkötvényei körül. Miközben az Ebola krízis súlyosbodik Kongóban és már több mint 1800 ember meghalt a járványban, a Világbank nem tudja kifizetni a kötvényekkel gyűjtött pénzt a járvány megfékezésére. Ugyanis a konstrukcióban szabott feltételek olyan mértékben a magánbefektetőknek kedveznek, hogy ezek szerint a járvány még 1800 haláleset után sem elég súlyos a pénz felhasználásához. Időközben a kötvényeket birtokló eszközkezelő társaságok egészen jól járnak s járványkötvények magas hozamaival.

Az eset egészen látványos példája annak, hogy a fejlesztésfinanszírozásban működő magán- és közintézmények mennyire hajlamosak arra, hogy igazságtalanul a tőkeerős magánbefektetőknek kedvezzenek a hétköznapi emberekkel és általában a társadalommal szemben.

Ebolaszűrés Kongóban 2018 augusztusában. Forrás: United Nations Organization Stabilization Mission in the Democratic Republic of the Congo.

A járványkötvények kapcsán kirobbant botrány arról szól, hogy a Világbank a súlyos helyzetbe került fejlődő országok segítése címén olyan pénzügyi konstrukciót hozott létre, ami elsősorban a befektetők javára financializálta a kockázatokat, és ezzel ismét sikerült létrehozni egy eszközt, amivel a haszon magánzsebekben köt ki, a veszteséget pedig a társadalom állja.

A konstrukció

A Világbank 2017-ben kibocsátott járványkötvényei hamar a figyelem középpontjába kerültek, ugyanis 2018 augusztusában Ebola-járvány tört ki Kongóban. A kötvényből és biztosításból álló pénzügyi konstrukciót éppen az ilyen helyzetekre és arra találták ki, hogy magántőke bevonásával gyorsan finanszírozni lehessen egyes fejlődő országok erőfeszítéseit az Ebola és más súlyos fertőző betegségek gyors megfékezésére.

A programot a 2013-2016 között több mint 11 300 halálos áldozatot követelő nyugat-afrikai Ebola-járvány nyomán dolgozták ki, ugyanis a tapasztalat szerint a járvány idején a finanszírozási eszközök és az intézmények bürokratikus korlátai miatt túl lassú volt a válságkezelés. A konstrukció gyakorlatilag egy fenntartható fejlődést támogató eszköz, ugyanis a Világbank becslései szerint a mérsékelten súlyos vagy súlyos járványok éves költsége a globális GDP 0,7 százalékát is kiteszi.

A szép hozammal (a Londoni Bankközi kamatláb feletti 7 és 11,1 százalékos kamatprémiummal) kibocsátott értékpapírt magánbefektetőknek adták el (a Baillie Gifford, az Amundi és az Oppenheimer eszközkezelő tulajdonában voltak legutóbb), és a Világbank rendszeres időközönként kamatszelvényekben fizet nekik kamatprémiumot. A kamatfizetést két donorország, Japán és Németország finanszírozza.

A nemzetközi járvány esetén kifizethető teljes összeg 150 millió dollár lenne a Reuters beszámolója szerint (a konstrukció dokumentációja viszont a Világbank honlapján valamivel magasabb, 200 milliós kifizethető keretet határoz meg Ebola esetére). Ezt három részletben adhatnák az érintett országoknak: az első 45 millió dolláros részletet akkor, ha legalább 250 ember meghalt két érintett országban, a következő 45 millió dollár 750 ember halála után következhet. A maradék 60 milliót akkor utalják, ha az áldozatok száma átlépi a 2500 főt. A legutóbbi hírek szerint ebből eddig csak 31,4 millió dollárt tudott utalni a Világbank, ugyanis ekkora az a rész a konstrukcióban, amit nem kötnek a kötvény kifizetéséhez kapcsolt szigorú feltételek.

A két érintett tartomány Kongóban, Észak Kivu és Ituri. Forrás: Wikimedia Commons

A botrányban megszólaló mértékadó civil szervezetek jellemzően megdöbbenésüknek adnak hangot a konstrukcióval kapcsolatban. Bodo Elmers, a Eurodad (European Network on Debt and Development) szakpolitikai vezetője szerint például a konstrukció botrányos, és egészen perverz egy pénzügyi eszköz kifizetési eseményét emberek halálához kötni. Ha az volt a cél, hogy a járványokat gyorsan és hatékonyan kezeljék, akkor ez az eszköz egyértelműen kudarcot vallott. A Világbankra eközben folyamatos nyomás nehezedik, hogy cselekedjen, mert köztudott, hogy van rá pénze.

A kitétel, ami jelenleg blokkolja a kifizetés megkezdését, az, hogy a kötvényekből befolyt pénzt csak akkor lehet kifizetni az érintett országoknak, ha nemzetközi méretet ölt a járvány. Ebben az esetben véget ér a kamatszelvény kifizetése és a tőkét is elveszítik a befektetők. Azonban a járvány nemzetközivé minősítésének kritériuma a kondíciók szerint az, hogy két országban legalább 20-20 halálos áldozata van. Ennek egyelőre nem felel meg a kongói járvány, ugyanis míg az országban 1800 halálesetet regisztráltak, a szomszédos Ugandában csak kettőt. Vagyis a Világbank nem kezdheti meg a kifizetést a két érintett kormánynak a szabályok szerint, amíg az áldozatok száma el nem éri a huszat Ugandában is.

Szorult helyzetben a Világbank

A Világbanknak most nagyon összetett helyzetben kell lavíroznia. Nyilvánvalóan kötik a kötvény kondícióiban lefektetett szabályok, ugyanakkor azzal, hogy ki kell várnia, hogy a halálos áldozatok száma emelkedjen, további kemény kritikáknak teszi ki az intézményt az elhibázott konstrukció miatt. Feltehetően ez szerepet játszott abban, hogy a Világbank július végén bejelentette, hogy 300 millió dollárral támogatja az Ebola megfékezését. Az intézmény ezzel úgy tűnik, próbálja elejét venni a további kritikáknak, azonban a cechet emiatt a magánbefektetők helyett a köznek kell állnia, ugyanis a most bejelentett támogatás hiteleket és pénzügyi segélyt tartalmaz.

Közben a Világbank hírnevét tovább erodálhatja, ha a 2017-ben három évre kibocsátott kötvények futamideje lejár anélkül, hogy a krízis megfékezésére használták volna, és a befektetőknek vissza kell fizetni a tőkéjüket a kamatszelvényekben kifizetett jelentős összegeken felül.

Elég egyértelműnek tűnik, hogy a járványkötvényekkel eddig csak a befektetők jártak jól. Hiszen profitálnak egy olyan közpénzből finanszírozott pénzügyi konstrukcióból, amelynek a fő célja az lett volna, hogy a legsúlyosabb járványokban segítsen  embereken. Eközben a járványban ugyanúgy tömegesen halnak meg emberek, mint a konstrukció létrehozása előtt. Arra viszont, hogy a szabályok számukra kedvezőtlen irányba változzanak, nem tűnnek nyitottnak. Legalábbis erre utal, hogy a legnagyobb Ebola-kötvényes, a Baillie Gifford egy nyilatkozatban megüzente, hogy a konstrukció kritériumait megfelelőnek tartja és megváltoztatásuk aláásná „ezeknek a nagyon értékes kötvényeknek” a kibocsátását a jövőben.