Már csaknem 3 és fél év telt el azóta, hogy a német Süddeutsche Zeitung az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával (ICIJ) és a nemzetközi partnereikkel együttműködésben nyilvánosságra hozta a Mossack Fonseca nevű panamai ügyvédi irodából kiszivárogtatott 11,5 millió irat alapján megismert offshore-ügyeket. Bár az offshore-cégek tulajdonlása önmagában nem ütközik törvénybe, két dolog miatt is komoly kockázatot jelent ez az üzleti konstrukció.

Egyrészt ilyen módon el lehet érni, hogy egy cég tulajdonosának kevesebb adót kelljen fizetnie, mint amennyit abban az országban kellene, ahol a cég az üzleti tevékenységét végzi. Másrészt az offshore struktúra megkönnyíti, hogy a tulajdonos kiléte titokban maradjon. Ami viszont tökéletesen alkalmas arra, hogy ilyen módon illegálisan szerzett vagyonokat rejtsenek el. (Az offshore-ról ezt a részletesebb összefoglaló cikket érdemes elolvasni.)

Az ügyeknek a világ egyes országaiban nagyon komoly következményei voltak: az izlandi elnök belebukott a botrányba, a pakisztáni miniszterelnök pedig egyenesen börtönbe jutott az offshore-botrány miatt.

Más országokban szinte következmények nélkül maradtak az iratok alapján nyilvánosságra hozott visszaélések, megint máshol viszont bár nem szólt akkorát a botrány, mint ahol politikusok buktak bele, de az adóhatóságok munkacsoportjai szorgalmasan tárták fel az ügyeket. Ennek következtében az ICIJ gyűjtése alapján 2019 júliusáig 1,28 milliárd dollárnyi be nem fizetett adót hajtottak be.

1,28 milliárd dollár

Ez átszámolva kicsit kevesebb, mint 378 milliárd forint, ami a töredéke a 2019-es magyar költségvetés 20 578 milliárdos tervezett kiadási oldalának, ugyanakkor több, mint a leggazdagabb magyar, Csányi Sándor vagyona, ami 2019-ben a 100 leggazdagabb című kiadvány szerint 360 milliárd forint volt.

Az ICIJ blogján megjelent gyűjtés alapján és azt saját gyűjtéssel kiegészítve egy térképen szedtük össze, hogy mely országban mennyi pénzt hajtottak be az adóhivatalok a Panama-iratokban nyilvánosságra hozott ügyek következményeképpen.

A térkép alapján leginkább Nyugat-Európában tudtak jelentősebb összegeket behajtani. A legnagyobb összeg az Egyesült Királyságban jött össze, ott több mint 250 millió dollárnyi korábban be nem fizetett adót sikerült behajtani. A Guardian az iratok megjelenése után azt írta, nagyjából 170 millió fontnyi brit vagyon lehetett offshore számlákon, és az iratok alapján feltárt ügyekből az akkori miniszterelnök, David Cameron apjáé szólt a legnagyobbat. Ő a Blairmore Holdings nevű cégén keresztül állt kapcsolatban a Mossack Fonseca nevű ügyvédi irodával, aminek a dokumentumai kiszivárogtak, és így 30 éven keresztül nem adózott az Egyesült Királyságban. De többek között például az angol királynőről is kiderült, hogy 10 millió fontnyi pénze volt offshore számlákon.

Németországban egyelőre még tartanak a Panama-iratok nyomán elindult nyomozások, ugyanakkor már több mint 183 millió dollárt sikerült behajtania a német adóhatóságnak. A legnagyobb híre az iratokban talált információk alapján indult nyomozások közül a Deutsche Bankot érintőknek volt. Tavasszal nyolc gazdag német adóelkerülési ügyében tartott házkutatást a német adóhatóság 20 banknál, a gyanúsítottak lakásain és alapkezelő cégeknél. A Panama-iratok alapján a Deutsche bank 900 ügyfelének segíthetett offshore cégek alapításában.

Spanyolországban 164 millió dollárnyi pénz került vissza az államkasszába az újságírók és az adóhatóság munkájának köszönhetően. A Panama-iratok alapján kitört botrány következtében kellett lemondania Mariano Rajoy egyik miniszterének. José Manuel Soria eredetileg tagadta, hogy ő és családja évtizedek óta offshore cégek tulajdonosa lett volna, de a helyzet annyira egyértelmű volt, hogy végül lemondott. Egy másik konzervatív kormány korábbi minisztere is érintett volt a botrányban: Rodrigo Ratóról, aki egyébként korábban IMF-elnök is volt, az derült ki, hogy két offshore cége is volt. José María Aznar volt helyettesét pénzmosással és költségvetési csalással vádolták, és végül 2018 októberében meg is kezdte 4 és fél éves börtönbüntetését.

A spanyol elit egyébként más országokéhoz képest átlagon felül kompromittálódott az iratoknak miatt: a királyi család több tagjáról is kiderült, hogy offshore számlákon tartották a vagyonukat, de érintett volt a fasiszta diktátor, Francisco Franco két unokája, a katalán elit, több spanyol nagyvállalkozó, például a Pepe Jeans vezérigazgatója, valamint a Real Madrid és a Barcelona vezetése is.

Franciaországban is sok pénzt, csaknem 136 millió dollárt szerzett vissza az adóhatóság az iratok alapján. Az iratokban szerepelt a volt szocialista pénzügyminiszter, Jérôme Cahuzac, aki 2013-ban pont azt követően mondott le, hogy felmerült, hogy svájci és szingapúri számlákon tart olyan pénzeket, amivel nem tud elszámolni. Cahuzac akkor kitartott amellett, hogy ártatlan, csakhogy pár hónappal később mégis bevallotta, hogy nem mondott igazat, a szocialista párt pedig fel is függesztette a tagságát. Az iratokban a Nemzeti Front alapítójának és lányának, Jean-Marie és Marine Le Pennek a neve is szerepel. Az ő ügyükben egyébként már volt egy vizsgálat az iratok megjelenése idején: ebben azt többek között kampánypénzekkel való visszaélés gyanújával vizsgáltak egy HSBC-nél vezetett számlát.

Latin-Amerikában több pénzt szereztek vissza, mint Észak-Amerikában

Amíg az amerikai kontinens gazdagabbik részén, az Egyesült Államokban és Kanadában még a nyomozás megkezdéséig, vagy vádemelésig jutottak el a hatóságok, Kolumbiában és Ecuadorban is jelentős pénzeket sikerült visszaszerezni.

A legkiemelkedőbb eredmény Kolumbiáé, ahol azonban nem látványos botrányokon következményeként jött vissza a pénz. Kolumbiában a Panama-iratok nyilvánosságra hozásával párhuzamosan futott egy adóamnesztia kampány. Juliana Londoño Vélez, a University of California kutatójának tanulmánya alapján a kolumbiai gazdagok 15-ször annyi külföldi vagyont vallottak be az iratok publikálását követően, mint előtte, az összes bevallott vagyon pedig csaknem kilencszeresére emelkedett az iratoknak köszönhetően. Kolumbiában az adóamnesztia és az iratok együttes hatására csaknem 89 millió dollárnyi adót szedett be az adóhatóság.

Hasonló összeg, nagyjából 84 millió dollár jött össze a szomszédos Ecuadorban feltárt ügyek alapján. Az ecuadori újságírók az iratok alapján rakták össze az állami olajcég, a Petroecuador korrupciós ügyeit, aminek amerikai és panamai szálai is voltak. Az építőiparban a kormánnyal üzletelő külföldi cégek számlahamisítási botrányát tárták fel, valamint a főügyész és a panamai nagykövet adóhatóság elől eltitkolt ingatlanjaira is az iratok alapján bukkantak rá.

Az 1,28 milliárdos összeg ugyanakkor még nem végleges, számos országban ugyanis még nem zárultak le a nyomozások. Következő posztunkban az iratok magyarországi és régiós következményeit fogjuk összegezni.