1,28 milliárd dollár: ennyi pénzt sikerült az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával (ICIJ) gyűjtése alapján a világban visszaszerezni a Panama Papers alapján felderített offshore ügyek nyomán. Erről a Panama-iratok következményeiről szóló korábbi posztunkban írtunk részletesebben, azonban Magyarországon külön érdekes, hogy milyen hatásai voltak a nyilvánosságra hozott dokumentumoknak a régióban.

A térképen Magyarországra és a környező országokra közelítve az látszik, hogy a régióban elég vegyes volt a Panama-iratok hatása:

• Szlovéniában, Ausztriában és Csehországban sikerült adózás alól kivont pénzeket megadóztatni,
• Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Bulgáriában nyomozás indult, ezek egy része vádemelés nélkül lezárult, de van, ahol még tart a nyomozás, Bulgáriában viszont 2018 végét vádat is emeltek egy Panama-iratok alapján kirobbant ügyben.
• Szerbiában, Horvátországban és Ukrajnában viszont nyomozás sem indult.

Ahol nyomozás indult

Magyarországon két ügyben indult nyomozás, de egyik ügy sem jutott el vádelemelésig. Konti Csilla, a Boldvai László korábbi MSZP-s képviselő feleségének ügyében a NAV nyomozást indított, majd alig egy hónappal később bűncselekmény gyanújának hiányában lezárták a nyomozást. A Horváth Zsolt - korábbi fideszes parlamenti képviselő - ügyében kezdeményezett nyomozást szintén bűncselekmény gyanújának hiánya miatt zárták le kevesebb mint 3 hónap után. A Panama-iratok feldolgozásában Magyarországon a Direkt36 vett részt.

Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is nyomozás indult az iratok alapján, azonban arról egyelőre nincs információ, hogy ezek a nyomozások hol tartanak, és hogy mikor zárulhatnak le.

Vagyim Makarenko, az ICIJ lengyelországi partnere az ICIJ-nek arról számolt be idén júliusban, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése után Lengyelországban létrejött egy munkacsoport az ügyek kivizsgálására, de ez a munkacsoport egyelőre még a háttérben sem árult el semmit a vizsgálatok állásáról a lengyel újságíróknak. Romániában a RISE Projekt nevű oknyomozó portál volt az ICIJ partnere: a portál cikke alapján több mint 60 román állampolgár neve szerepelt az iratokban. Azt viszont egyelőre nem tudhatjuk, hogy a román hatóságok szerint ők törvényes, vagy törvénytelen ügyletekre használták az offshore cégeiket, ugyanis az ügyek kivizsgálására létrehozott munkacsoport egyelőre nem hozta nyilvánosságra a vizsgálatok eredményeit.

Hasonló a helyzet Szlovákiában is, ahol Green Carbon Renewables, az Afragola, és a bevétel nélkül 300 millió eurós profitot termelő Territorio nevű cégek szerepeltek az iratokban. A Sme cikke alapján a szlovák hatóságok vizsgálódni kezdtek, azonban 2016 óta nincs hír a nyomozás állásáról.

Bulgáriában viszont nem csak hogy lezárult egy nyomozás, de 2018 végén vádat is emeltek az iratokban szereplő 16 cégtulaj között kettő ügyében. Nyikolaj Banevet és a feleségét, Jevgenyiját Franciaországban tartóztatták le egy kiadatási egyezmény alapján. A több mint 130 országban üzleti érdekeltségekkel rendelkező Banev és felesége ellen pénzmosás és költségvetési csalás a vád.

Ahol nem indult nyomozás

Szerbiában a KRIK nevű oknyomozó portál az iratok nyilvánosságra kerülését követően egy listát közölt az iratokban szereplő szerb állampolgárokról. Közülük több olyan üzletember is volt, akinek az ügyében a Panama-iratok megjelenésekor már folyt az offshore vonatkozásokat is feszegető vizsgálat. Mások bár kapcsolatban álltak a Mossack Fonsecával, a KRIK tudomása szerint nem követtek el semmit, ami törvénybe ütközött volna.

Horvátországban az iratok nyilvánosságra hozását követően a Pénzügyminisztérium azt ígérte, hogy kivizsgálja annak a három cégnek az ügyét, ami szerepel az iratokban, de arra hivatkozva, hogy adótitkokról van szó, nem árultak el további részleteket.

Ukrajnában a legnagyobb visszhangot kiváltó ügy Petro Porosenkóé volt. A magyarországi Tibi csokit is gyártó Bonbonetti Choco Kft. tulajdonosa elnöksége alatt létrehozott egy Brit Virgin-szigeteki céget, így elérte, hogy sokkal kedvezőbb adózási kötelezettségek vonatkozzanak a tulajdonában álló Roshenre, Ukrajna legnagyobb édességgyártó cégére. Ez két szempontból is törvénytelen, egyrészt ugyanis elnökként nem alakíthatott volna céget, másrészt az új céget nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában sem.

Mindenesetre Andrij Portnov, a 2014-ben Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt ukrán elnök egykori hivatalvezető-helyettese július elején feljelentést tett Porosenko offshore-ügyeiben, de arról egyelőre nem érkezett hír, hogy elkezdődött volna a nyomozás.

Ahol pénzt is sikerült visszaszerezni

Porosenko neve egyébként nem csak az iratok ukrán, hanem az osztrák vonatkozásai kapcsán is előkerült. Egész konkrétan a Raiffeisen Bankkal kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy hitelezőként volt dolga Porosenko Virgin-szigeteki cégével, de a kapcsolat már régebb óta megvolt, a gyanú szerint a bank 2002 óta segítette Porosenkót offshore ügyekben. Az iratokban egy másik osztrák bank, a Hypo Vorarlberg is szerepelt. A dokumentumok alapján 20 offshore céggel kapcsolatban álló bank vezérigazgatója lemondott, azonban tagadta, hogy a bank törvényt sértett volna. A két bank a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni szabályok megsértése miatt tavaly tavasszal kapott bírságot.

A Siol.net összefoglalója alapján Szlovéniában 2016 februárja és 2017 márciusa között 132 eljárás indult cégek és magánszemélyek offshore ügyeiben. A Panama Papers egyik legérdekes szlovén vonatkozása, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumokban a szlovén adóhatóság volt elnöke, Ivan Simic is szerepelt, de például Jan Zavec visszavonult profi boxoló és a Krka nevű szlovén gyógyszeripar nagyvállalat volt igazgatósági tagjának, Janez Poljanecnek az offshore ügyeiről is lehetett olvasni a dokumentumokban.

2017 végéig 54 ügyet zárt le a szlovén adóhatóság. 7 millió eurónyi adótartozást állapítottak meg, amiből 6 millió euró magánszemélyek tartozása volt. Ebből az ICIJ összefoglalója alapján 2019 nyaráig egymillió eurót hajtottak be.

Csehországban az elmúlt időszak egyik legbonyolultabb nemzetközi vonatkozású jogvitája zárult az cseh állam győzelmével, aminek következtében 36 millió cseh korona (és a perköltségért még 450 ezer dollár) került vissza a cseh államkasszába. A Seznam Zprávy cikke alapján a privatizált, majd csődbe ment Skodaexportot érintő perben a Panama-iratokban szereplő bizonyítékok is hozzájárultak ahhoz, hogy a bíróság úgy ítélje meg, az államnak nem kell kártérítést fizetnie a 2008-ban privatizált cég új tulajdonosának, a milliárdos cseh üzletemberhez, Petr Speychalhoz köthető ČEX-nek.

A ČEX szerint a cég jóval kevesebbet ért, mint amennyiért megvették az államtól. Az iratokból viszont kiderült, hogy bár Speychal 2007-ben hivatalosan eladta a céget egy brit vállalatnak, legalább 2010-ig offshore konstrukciókon keresztül ő volt a cég valódi tulajdonosa, és ilyen módon jelentős pénzek is kiszivárogtak a vállalatból már a tulajdonosváltást követően.